4. számú függelék
Sógorka Ildikó
Gyermekek után járó juttatások, családtámogatási ellátások
Szülési szabadság
A szülés várható időpontja előtt 28 nappal a betegállomány befejezhető, és a várandós megkezdheti a szülési szabadságot. Ez azonban csak lehetőség, nem kötelező megszakítani a betegállományt, az a szülés napjáig folytatható.
Terhességi gyermekágyi segély
A szülési szabadság idejére az anyát terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) illeti meg, ha a szülést megelőző 2 évben legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. A Terhességi Gyermekágyi Segély 168 napig jár, összege a napi átlagkereslet 70%-a.
[A részletes szabályozásról az 1997. évi LXXXIII. törvény, „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól” gondoskodik.]
Anyasági támogatás
Alanyi jogon járó egyszeri, egyösszegű juttatás. Igénybevételéhez a várandós nő terhesgondozását végző szülész-nőgyógyász szakorvosnak igazolnia kell, hogy minimum 4 alkalommal(koraszüléseseténegyszer) résztvettvárandósgondozáson. Összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikrek esetén 300%-ával.
[Az anyasági támogatást az 1998. évi LXXXIV. törvény, „A családok támogatásáról”
szabályozza.]
Gyermekgondozási díj (GYED)
A terhességi gyermekágyi segély lejárta után lehet igényelni, és a gyermek
2. életévének betöltéséig jár. Feltétele, hogy a szülő biztosított legyen (a szülést megelőző 2 évben 180 nap biztosítási idővel kell rendelkeznie). A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, azonban az ellátás havi maximális összegét a 2003. évtől az éves költségvetési törvény határozza meg. Ebből 9,5% nyugdíjjárulék és személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra.
[A szabályozást az 1997. évi LXXXIII. törvény „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól” tartalmazza.]
Gyermekgondozási segély (GYES)
A gyermekgondozási segély a GYED lejárta után, vagy ha erre nem volt jogosult
251
az anya, akkor a szülés napjától jár, a gyermek 3 éves koráig; ikrek esetén, tankötelessé válásuk évének végéig jár. Összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos, ikrek esetén annak kétszerese, ebből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak, így a GYES-en töltött idő nyugdíjszerző időnek számít. [Arészletes szabályozást az 1998. évi LXXXIV. törvény, „Acsaládok támogatásáról”, valamint a 2005. évi CXXVI. törvény „A családtámogatási rendszer átalakításáról” tartalmazza.]
Családi pótlék
Alanyi jogon járó juttatás. Családi pótlék azután a gyermek után jár, akit a szülő saját háztartásában nevel, és annak a (középiskolai) tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévet. Összegük a gyermekszámtól függően differenciált.
[Arészletes szabályozást az 1998. évi LXXXIV. törvény „Acsaládok támogatásáról”, valamint a 2005. évi CXXVI. törvény „a családtámogatási rendszer átalakításáról” tartalmazza.]
Gyermeknevelési támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 és 8 éves kora között igényelhető. Összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével. Ebből is nyugdíjjárulékot vonnak, így ez is szolgálati időnek számít. [Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény, „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól”!]
Családi adókedvezmény
1999. január 1-től, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint, kedvezményilletimegacsaládosokat.Azokaszülőkvehetikigénybeakedvezményt, akik családi pótlékra jogosultak, és legalább egyikük személyi jövedelemadót fizet. 2005-ben a családi adókedvezményről rendelkező törvényt módosították, így a törvény előírja, hogy a családi kedvezmény kedvezményezett eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri. Családi adókedvezményre jogosít a magzat is, a fogantatás napjától számított 91. naptól. A várandós nő gondozását végző orvos igazolása alapján a kedvezményt a várandós nő, vagy házas társa veheti igénybe. [Arészletesszabályozásrólaz 1995. évi CXVII. törvény„Aszemélyijövedelemadóról” és a 2005. évi CXIX. törvény, „Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról” gondoskodik.]
Babakötvény - Start-számla
2006. január 1-től az állam minden megszülető gyermek javára születésének évében az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást biztosít, amit a gyermek 18. életévének betöltését követően vehet fel. Atámogatásra jogosító babakötvény összege 2009-ben gyermekenként 42 500Ft.
252
A Magyar Államkincstár a babakötvény összegét a szülők által kiválasztott, de a törvény által szabályozott biztonságos megtakarítási formát kínáló befektetési szolgáltatónál, banknál - a megfelelő igazolások bemutatását követően - a gyermek nevére megnyitott számlára utalja. Amennyiben a szülők nem rendelkeznek a befektetési számla megnyitásáról, úgy az állam kincstári számlát nyit a gyermek nevére, és évenként az állampapírok hozamával növeli annak összegét egészen a gyermek felnőtté válásáig.
[A részletes szabályozásról a 2005. évi CLXXIV. törvény, „A fiatalok életkezdési támogatásáról” rendelkezik.]
Munkaidő-kedvezmény apáknak
2002. december 1-től, a gyermek születése esetén öt nap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő- kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
[Lásd: 1992. évi XXII. törvény, „A Munka Törvénykönyvéről”, melybe beiktatta a 2002. évi LIII. törvény.]
Koraszülés esetén járó további juttatások
Gyermekápolási táppénz
Amennyiben az anyának van munkahelye (és 180 nap biztosítási ideje az elmúlt 2 éven belül), és a gyermeket koraszülöttként egészségügyi intézetben ápolják, gondozzák, az anya megszakíthatja a szülési szabadságot (terhességi gyermekágyi segélyt, TGYÁS-t) és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után is igénybe veheti, a szülést követő egy éven belül. A gyermeket kezelő szakorvos ad javaslatot a gyermekápolási táppénzre, amely alapján a házi gyermekorvos írja ki táppénzre az anyát. Erre a juttatásra akkor jogosult az anya, ha saját maga nem áll kórházi kezelés alatt, gyermekét rendszeresen látogatja, anyatejjel táplálja.
[A szabályozást az 1997. évi LXXXIII. törvény, „A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól” tartalmazza.]
Magasabb összegű családi pótlék
1500 gramm születési súly alatt, vagy tartós betegség, súlyos fogyatékosság esetén magasabb összegű családi pótlék jár. Ehhez igazoló lap szükséges, amelyet a szakorvos tölt ki (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről); kitöltésére akkor kerül sor, ha az újszülött TAJ-kártyáját a szülők átvették. A gyermeket kezelő szakorvos által kiállított igazolást a családi pótlék igénylő laphoz kell mellékelni. 1500 gramm alatti születési súly esetén a magasabb összegű családi pótlék a gyermek 3. életévéig jár.
[A szabályozást a 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet „a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról”]
253
Utazási kedvezmény
Ha a gyermek magasabb összegű családi pótlékban részesült, akkor a Magyar Államkincstárnál (Budapest és Pest megye; 1139 Budapest, Váci út 71.) kell jelezni az igényt egy hatósági bizonyítványra (közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre), amellyel a gyermek, kórházból történő elbocsátása után, a gyermek plusz egy fő kísérő kedvezménnyel utazhat, arra az időszakra, amíg a magasabb összegű családi pótlékra jogosultak.
Közgyógyellátás
Amennyiben a gyermek jogosulttá válik a magasabb összegű családi pótlékra, érdemes a területileg, lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális osztályán érdeklődni a közgyógyellátás lehetőségéről is, mivel az további kedvezményekkel jár. A közgyógyellátási forma nyomtatványon az igénylés indokához a magasabb összegű családi pótlékot kell megjelölni.
Sikertelen terhesség utáni juttatások
A jogszabályi rendelkezések a vetélés határát a 24. terhességi hétben jelölik meg. Tehát a szülészeti esemény a 24. hét előtt vetélésnek, utána szülésnek minősül. Vetélés esetén az anya táppénzre jogosult, a háziorvos által meghatározott időtartamig.
Méhen belüli elhalás esetén a szülészeti intézményben kiállításra kerül a szülés tényéről szóló igazolás (igazolás késő magzati halálozásról), amely alapján az anya jogosult az anyasági támogatás és 42 napig a szülési szabadság (amennyiben a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultsági feltételekkel rendelkezik ld. fent.) igénybevételére. Ebben az esetben a magzatot nem kell eltemettetni.
Koraszülött vagy újszülött halála esetén a gyermekről születési és halotti anyakönyvi kivonatot állít ki a születés, illetve halálozás helye szerinti önkormányzat. A gyermek temetéséről ebben az esetben a hozzátartozó (szülő) köteles gondoskodni. A temetéshez a lakhely szerinti önkormányzatnál lehet segítséget kérni. (Lásd: 1993. évi III. törvény, „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról”, 46§-át!) Végső esetben a halálozás helye szerinti önkormányzatnál köztemetés is kérvényezhető. A jogosultságot a lakóhely szerint illetékes önkormányzat vizsgálja, feltételeit saját rendeletében szabályozza. Az anyának ekkor az anyasági támogatás és minden megkezdett hónap után az összes családtámogatási juttatás jár. A gyermek halála esetén a szülési szabadság a szülés napjától számított 42 napig illeti meg az anyát.
A babakötvény összege örökölhető. Az életkezdési támogatás kifizetését Start- számlán vagy ennek hiányában a kincstári számlán nyilvántartott követelés alapján a gyermek halála esetén az örökös a hagyatéki határozat jogerőre emelkedését követően kérheti.
254
A juttatások igénylésének módja
Az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstárnál az alanyi jogon járó (anyasági támogatás, családi pótlék, GYES), és Egészségbiztosítási Pénztáraknál a munkaviszonyfüggő juttatásokat (TGYÁS, GYED) kell igényelni. Az anyának nem kell személyesen intéznie ezeket az ügyeket, férje vagy bárki más, általuk megbízott személy is intézheti (írásos meghatalmazással), vagy postai úton is benyújthatja az igényt. Az ügyintézéshez a következőkre van szükség:
- személyi igazolvány, lakcímigazoló-kártya;
- az újszülött eredeti születési anyakönyvi kivonata;
- kórházi igazolás (amit a zárójelentéshez mellékelnek);
- TAJ - kártya (szülők, újszülött);
- adókártya (az anya adókártyája);
- magán nyugdíjpénztári tagság belépési nyilatkozat záradékolt példánya;
- várandósgondozáson való megjelenést igazoló orvosi igazolás (minimum 4 pecsét, koraszülés esetén minimum 1 pecsét, a várandós nő gondozását végző szülész- nőgyógyász állítja ki, „A várandós nő gondozási könyve” alapján.);
Az ügyintézési határidő az anyasági támogatás esetében a szülést követő 180 nap, a többi juttatásnál 60 napon belül kell az igénylést benyújtani.
Hasznos honlapok:
1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium - www.szmm.gov.hu
2. Magyar Államkincstár - www.allamkincstar.gov.hu
3. www.babakotvenyinfo.hu
4. Országos Egészségbiztosítási Pénztár - www.oep.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése