213-237. oldal - 2. számú függelék - Oberth József - Alacsonyküszöbű és magasküszöbű szociális szolgáltatások Magyarországon

2. számú függelék

Oberth József

Alacsonyküszöbű és magasküszöbű szociális szolgáltatások Magyarországon



A közelmúlt években a szociális szférában működő addiktológiai szolgáltatások között egyre több úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatás kezdte meg tevékenységét. Ennek ellenére a műfaj továbbra is kevéssé ismert, legalábbis gyakran előfordul, hogy neve alapján nem sikerül azonosítani tartalmát. Az alábbiakban ezért egy összefoglaló olvasható az alacsonyküszöbű szolgáltatásokról, illetve – azok alternatívájaként – egy magasküszöbű programról.

Mit nevezünk alacsonyküszöbűnek?

A vonatkozó szakmai ajánlás1 a következőképpen fogalmaz a szolgáltatási csomag megnevezéséről: „Az alacsonyküszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele.” Vagyis az alacsony, könnyen átléphető küszöb arra szolgál, hogy minél többen, a lehető legkönnyebb feltételrendszerben jussanak az általuk kívánt segítő kapcsolathoz.
Ehhez járul hozzá, hogy „speciális módon, más szolgáltatásoktól eltérően, ezek a szerhasználat/szerfüggés/viselkedéses problémák ártalmait csökkentő, és pszicho-szociális támogatást, életviteli tanácsadást nyújtó programok, szolgáltatások, melyek térítés nélkül, könnyen elérhetőek, akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is sokak által igénybe vehetők”. Praktikusan ezt azt jelenti, hogy a szolgáltató nem csak egy szokásos szociális irodában, vagy más helyiségben dolgozhat, hanem utcán is, vagy kitelepülhet egy szórakozóhelyre, felkereshet más szociális, egészségügyi intézményt és így tovább. A munkát kívánatos ott végezni, ahol az igénylők megjelennek, ennyiben is érvényesítve azt az alapelvet, hogy a szolgáltatás tartalmának folyamatos alakításakor, minél rugalmasabban, az észlelt igényeket vesszük figyelembe, életszerű segítségnyújtásra törekszünk.
Az alacsonyküszöbű szolgáltatást a lehető legszélesebb személyi kör anonim módon is látogathatja. „Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás



1 Dr. Szemelyácz János - Bódy Éva - Csákiné Király Lívia - Fehér Otília - Kály-Kullai Károly
- Kun Gábor - Lencse Menyhért - Márton Andrea - Máté Zsolt: Szakmai ajánlás a szenvedélybete- gek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatásokhoz (FSZH, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Addiktológiai Szakértői Munkacsoport, Budapest, 2008.)


213

szerződések, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ-kártya), a szolgáltatást igénybevevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. Az alacsonyküszöbű intézmény az, ahol a változást igénylő szenvedélybetegek, addiktológiai problémával küzdők, kortársaik, hozzátartozóik, közvetlen szociális környezetük szolgáltatásban részesül.”
A célok és a célcsoport meghatározásában is elsősorban az játszik szerepet, hogy a  potenciális segítségkérő emberek és a szolgáltatók elérjék egymást, illetve e viszony hozzájáruljon a súlyosabb problémák megelőzéséhez, vagy a meglévők eredményes kezeléséhez. „A szolgáltatások célja a szenvedélybetegek, az addiktológiai problémával küzdők és közvetlen környezetük elérése, fogadása, aktuális problémájuk kezelése, a lehetséges járulékos ártalmak csökkentése, a változás elindítása és segítése. Célcsoportjaik között egyaránt megtalálhatók a deviáns életvitelű fiatalok, a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok. Az alacsonyküszöbű intézmények, szolgáltatások sajátos módszerei, eszközei, eljárásai alkalmasak lehetnek az igénybevevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális állapotának szinten tartása, javítására, további szolgáltatások igénybevételének motiválására. Az alacsonyküszöbű intézmények, szolgáltatások kiemelt szerepet játszanak a nehezen elérhető, vagy a más egészségügyi és szociális ellátásokban nem részesülő célcsoportok megtalálásában, a szolgáltatásokba történő bevonásában. (…)
Az előzőekben leírtakkal együtt, az alacsonyküszöbű szolgáltatás lényege az egészségügyi és szociális szolgáltatások megismertetése, használatuk ösztönzése, megkönnyítése a szenvedélybetegek, addiktológiai problémával küzdő populációk számára.” A gyakorlatban ez utóbbi, az elemi információadás, vagy az esetenként hozzá társuló kezelői kapcsolat szervezése igen lényeges feladat. A szolgáltatást igénybe vevő emberek ugyanis főleg azok közül kerülnek ki, akik addiktológiai problémájuk kapcsán nem kértek még segítséget, vagy ha kértek is, nem alakult ki stabil kapcsolatuk valamely ellátással. Vannak olyan érdeklődők, akiknél ez egyszerű információhiányra vezethető vissza, mivel – például fiatalabb droghasználó emberek előtt – nem is ismert, egyáltalán milyen szolgáltatásokhoz, intézményekhez fordulhatnának. Másoknak az okozhat gondot, hogy ha kapcsolatba is kerültek szociális vagy egészségügyi ellátással, az esetileg történt, nem alakult ki a kívánatos bizalmi viszony, a találkozás hatástalan volt, akár mert a segítséget kérő nem volt motivált, akár mert a szolgáltató nem találta vele a hangot, vagy bármely más ok miatt. Így az ellátást kérő számára érdemes bemutatni különféle szolgáltatási formákat, beszélni azok céljairól, eszközeiről, az ezekkel összefüggő tapasztalatokról, és ha lehet, kifejezett igény esetén, közvetlenül közreműködni új ellátási kapcsolat kialakításában.
Az alacsonyküszöbű szolgáltatás egyik fő elve, hogy a jelentkezőnek sem a segítség kérésekor nem kell józannak lennie, sem egy majdani józan életvitelre nem kell utalnia, ígéretet tennie, pillanatnyilag törekednie. Minden érdeklődő személyét adott, megjelent állapotában fogadjuk el, méghozzá maradéktalanul, egyéni értékrendjével, életvitelével, céljaival, világnézetével, bármely meggyőződésével,

214



szokásával. Ennek megfelelően, az alacsonyküszöbű szolgáltatások használatát senkitől nem lehet megtagadni (például nem józan) állapota miatt, kizárólag olyan esetben, ha valaki önmagát vagy másokat közvetlenül veszélyeztet, esetleg lehetetlenné teszi a szolgáltatást nyújtók munkáját, ilyen azonban a gyakorlatban alig fordul elő.
Az alacsonyküszöbű szolgáltatás igénybe vétele minden esetben és minden
elemében önkéntesen és ingyenesen történik.
Ugyancsak lényeges az anonimitás biztosítása. A jelentkezőnek nem kell azonosítania magát, illetve a szolgáltatás dokumentációjában, még ha ismertté is válna, tilos azonosításra alkalmas adatokat szerepeltetni.

Konkrét alacsonyküszöbű tevékenységek

Az alacsonyküszöbű szolgáltatások tartalmára számottevő hatással lehet, hogy a szolgáltatásokban nem csak szakirányú (szociális és/vagy egészségügyi) végzettségű, hanem laikus emberek is dolgozhatnak. Minden szolgáltatásnak van egy úgynevezett koordinátora (vezetője), aki szakirányú diplomával rendelkezik, hasonlóan konzultánsához. Mellettük azonban olyan, jelző nélküli „segítő” emberek is megjelenhetnek (munkaviszonyban, megbízottként, önkéntesként egyaránt), akiknek nincs szakirányú végzettségük. Utóbbiak között lehetnek például korábban droghasználó, de aktuálisan józan életvitelt folytató munkatársak is.
A laikus segítők részvétele a szakmai szereplőkével egyenrangú viszonyban fogalmazható meg, amelyben egymást kiegészítve dolgozhatnak. Az egyes tevékenységek célközönsége ugyanis nagyrészt olyan emberekből áll, akik vagy érdektelenek, vagy kifejezetten bizalmatlanok a szakemberekkel szemben, ellenben partnernek tekintik az önmagukhoz hasonló (droghasználó, drogfüggő, valamiképpen deviáns) laikus segítőt, akivel közös élettapasztalataik, élményeik, ismereteik lehetnek, és ebből adódóan inkább őt fogadják el hiteles személynek, akivel kapcsolatot teremtenek. Így az egyes tevékenységi formák megismerésekor érdemes mindig emlékeznünk arra, hogy a szolgáltatás munkatársai részben az adott sajátos helyszínen, szubkultúrában, szokásrendszerben, szlengben stb. otthonosak lehetnek.
A tevékenységeket a Szakmai ajánlás hat csoportra osztja: „1. pszicho-szociális intervenciók, 2. információs, felvilágosító szolgáltatások, 3. telefonos, információs vonal fenntartása, 4. megkereső munka, 5. ’drop in’, 6. tű- és fecskendőcsere. Egy-egy szolgáltató rendszerint ezek közül két vagy több típust kombinál.”

Pszicho-szociális beavatkozások

Ide soroljuk „a konzultációt, tanácsadást, az életvezetés segítését, a jogi és társadalombiztosítási információadást, tanácsadást, a szociális és egészségügyi ellátás szervezését, az álláskeresés segítését, az álláskeresési tanácsadást, valamint klubszerű szolgáltatásokat”.
A Szakmai ajánlásban „A konzultáció olyan kapcsolat, amelyben a segítő

215

arra törekszik, hogy segítse kliensét eldöntendő problémáinak megértésében és megoldásában. A konzultáció során a kliens megtanulhatja, hogy hogyan hozzon döntéseket, hogyan alakítsa viselkedését, hogyan kezelje érzelmeit, indulatait. A segítő a kliensek fejlődési és szituatív problémáinak megoldásában nyújt segítséget.”
Ettől tartalmában, s mint külön is említhető, a segített emberek körének kijelölésében is különbözik a tanácsadás. „A pszicho-szociális tanácsadás használja a konzultáció eszközeit, de a segítés során a szociális kontextus figyelembevétele kiemelt hangsúlyt kap. A pszicho-szociális segítő intervenció rendszerszemléletű megközelítésben foglalkozik a segítségkérővel. A segítségkérő nem feltétlenül a szenvedélybeteg vagy az addiktológiai problémával küzdő, hanem lehet hozzátartozó (barát, családtag, munkatárs stb.) is. A pszicho-szociális tanácsadás célja ismeretek átadása, az önértékelés erősítése, az életvitel, a magatartás, a kapcsolatok, kapcsolatrendszerek megváltoztatása, az erőforrások feltárása.”
A jogi segítség nyújtása, akár ügyvéd végzi, akár – például egy közigazgatási eljárásban – más segítő, szerves része lehet a pszicho-szociális tanácsadásnak, különösen, ha olyan jogi probléma kezelésével foglalkozunk, amely összefügg valaki személyes, vagy hozzátartozóját érintő addiktív problémájával. Ennek része lehet az is, ha ügyfelünk akadályoztatott, például otthonához kötött beteg, kórházban van, vagy letartóztatják, börtönbe kerül, és ez idő alatt képviseljük őt.
A Szakmai ajánlás a pszicho-szociális beavatkozások közé sorolja még az úgynevezett klubszerű szolgáltatásokat, amelyekhez a szolgáltatók elsősorban működési feltételeket biztosítanak. Ilyenkor a segítséget kérő emberek általában saját programokat szerveznek, ami – a színházi foglalkozástól az önsegítő csoport találkozójáig – sokféle esemény lehet, a szolgáltatás személyzete pedig az általuk kért és szükséges mértékben válik aktívvá, inkább a helyszín és a tárgyi eszközök biztosításában vesz részt.

Információs szolgáltatások

A Szakmai ajánlás ezeket két külön egységként kezeli, „információs, felvilágosító szolgáltatások” és „telefonos, információs vonal” néven.
Az információs, felvilágosító szolgáltatások elsődleges információátadást jelentenek, például a szolgáltató saját tevékenységéről, más egészségügyi, szociális, jogi, önsegítő programokról, telefonon, élő beszélgetésben, szórólapokon stb., amit a személyzet tagjai és önkéntesek együtt végezhetnek.
A telefonos, információs vonal fenntartása a hétköznapokból ismert telefonos segélyszolgálati funkciónak felel meg. E tevékenységen belül is történhet puszta informálás, ugyanakkor itt hangsúlyossá válik a hívó krízishelyzetének felismerése, megfelelő elemzése, és a hívó támogatása a válság kezelésében. A telefonos segítésben fontos a használóként, vagy szakmai feladatellátásban szerzett tapasztaltság, amit speciális továbbképzéssel is ki lehet egészíteni. A telefonon jelentkező hívó később személyesen is megjelenhet a szolgáltatásban, ezért (is) érdemes számára bemutatni az elérhető programokat.

216

Megkereső munka

„A megkereső munka olyan segítő tevékenység, amelynek célja az ellátási területen élő, vagy ott életvitelszerűen tartózkodó, vagy az ellátási területen meghatározott céllal megjelenő, ’rejtőzködő’ – segítő intézménnyel kapcsolatot nem tartó droghasználó egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel történő – kapcsolatfelvétel. A kapcsolatfelvétel célja a nehezebben elérhető csoportok ellátása, annak érdekében, hogy felmérhetőek legyenek a szükségleteik, és meghatározhatóak legyenek az e szükségletekre adható segítői válaszok.”
Az ajánlás tág tevékenységi körként kezeli a megkeresést, amelyet közvetett és közvetlen formákra oszt. A közvetett megkeresés oktatási intézményeken, szórakozóhelyeken, társintézményeken keresztül, szórólapok kihelyezésével, helyi kapcsolattartó személy bevonásával, vagy médiumok segítségével történik, utóbbihoz értve például honlap publikálását is.
A közvetlen megkeresésben a szolgáltató arra törekszik, hogy bizalmi kapcsolatot alakítson ki egy-egy célcsoport tagjaival, részükre információkat, ártalomcsökkentő eszközöket (például vitamint, óvszert stb.) biztosítson, támogassa őket az igényelt szakellátások elérésében, szükség esetén elsősegélyt nyújtson, vagy részt vállaljon felmerülő krízishelyzetek kezelésében. A közvetlen megkeresés helyszíne egyaránt lehet az utca, egy-egy szórakozóhely, művelődési ház, bevásárló központ, vagy más terület.
A megkeresésben gyakran nem csak a szolgáltató munkatársai között jelennek meg a laikus segítők, de oly módon is, hogy a célcsoport egyes tagjai válnak gyakorlatilag kapcsolattartóvá, s közvetítenek egyes segítségeket. Ilyen például, ha egy tűcsere-programtól egy droghasználó ember több droghasználó társának visz steril tűt és fecskendőt.

Partiszervíz

A megkereső munka egy sajátos, inkább önálló műfajként kezelhető változata az úgynevezett partiszervíz. „A partiszerviz olyan segítő tevékenység, amelynek célja a biztonságos szórakozás és a biztonságos táncolás elősegítése az elektronikus zenei partikon. A partiszerviz szolgáltatásai a szermentes, a szereket kipróbáló, alkalmi és rekreációs használó egyéneket és csoportokat egyaránt célozzák. A szolgáltatások elsősorban a droghasználatból adódó fizikai és pszicho-szociális ártalmak csökkentésére irányulnak.”
Partiszervíz során az alacsonyküszöbű ellátásokban egyébként is ismert ártalomcsökkentő eszközök jelennek meg. Ilyen lehet valamennyi információs szolgáltatás nyújtása, a droghasználat kockázatait mérséklő ismeretek vagy eszközök (például: ásványvíz, vitamin, óvszer, szőlőcukor) biztosítása, az addiktív problémákkal foglalkozó programokkal való kapcsolatfelvétel támogatása, esetileg kríziskezelés, elsősegélynyújtás. A partiszervíz – megfelelő körülmények között – a rendezvényen belül, de külön helyiségben pihenési lehetőséget is kínál, ahol kényelmesen, kisebb a zajban lehet időzni.

217

A partiszervíz tipikusan az a szolgáltatás, amelyben előnyös az adott szubkultúrában ismerős fiatalok bevonása, akik hitelesen képviselhetik a segítő szolgálatot. Emiatt is, partiszervízben – egy diplomás koordinátorral – laikusokból álló csapat dolgozhat, az ajánlás szerint egyszerre legalább négy fő, vagy többen.

Drop In

A „drop in” az alacsonyküszöbű ellátás telephelyén található szolgáltatás. Magyar megnevezéseként ismert a „megpihenő klub”, a „kontakt klub”, máshol „Toppanj be!” néven szerepel.
Fő funkciójaként, droghasználó emberek számára biztosít  melegedési, pihenési, józanodási lehetőséget. Amennyiben az lehetséges, illetve a használó erre igényt tart, ilyenkor is felmerülhet az informálás, bármely szociális segítségnyújtás, válságkezelés, vagy elsősegély nyújtása. Aszolgáltató, kiegészítő tevékenységként, biztosíthat telefon- és internethasználatot, könyvekhez, médiumokhoz való hozzáférést, ingyenesen hideg élelmet, más adományokat, mosási, fürdési lehetőséget, telephelye műszaki adottságainak függvényében.


Tű- és fecskendőcsere szolgáltatások

„Tű- és fecskendőcsere szolgáltatásoknak nevezzük azokat az ártalomcsökkentő segítő tevékenységeket, amelyek lehetőséget adnak az intravénás, injekciós droghasználók számára, hogy az injekciózás során használt eszközeiket (tű, fecskendő, injektor, szűrő, kupak, kanál stb.) steril eszközökre cseréljék. Így megelőzhetőek a közös eszközhasználattal járó kockázatok, leginkább a Hepatitisz és HIV  vírussal  való  fertőződés,  továbbá  e  szolgáltatásokkal  csökkenthetők a társadalom tagjaira leselkedő – a köztereken, nyilvános szemetesekben, játszótereken, parkokban eldobott használt fecskendők és egyéb eszközök által okozott – veszélyek. A szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy a kiadott steril tű és a használt tű becserélési aránya minél magasabb legyen.”
Tűcserét többféle módon lehet végezni, a szolgáltató telephelyén, automata kihelyezésével, megkereső tevékenység során, utcán, gyalogosan, vagy speciális busszal.
A személyes találkozáson alapuló megoldások között, az alacsonyküszöbű szolgáltatás telephelyén minden ott rendszeres szolgáltatás is igénybe vehető. Így a használt és a steril felszerelések cseréje mellett, a használó igénye szerint, lehetséges például információt adni, megismertetni segítő programokat, ellátásokat. A személyzet nem gyakorol nyomást a droghasználó emberre, hogy ő hagyjon fel a használattal, vagy például vegyen igénybe bármilyen kezelést, hanem meglévő szándékait, törekvéseit veszi alapul a vele való párbeszédben. A tű és a fecskendő mellett általában további eszközöket is biztosít a szolgáltató, például érszorítót, szűrőt, kanalat, vénaápoló krémet, vitaminokat, amelyekkel mind az

218

egészségkárosodás mértékét igyekszik mérsékelni. Ugyanezeket az eszközöket utcai munkában is lehet cserélni, vagy a használó által lakott lakásban, pincében, más helyiségekben. A mobil tűcsere komfortosabb változata, ha a szolgáltató egy mikrobusszal jelenik meg egy-egy közterületen, amely esetenként nyugodt beszélgetéshez, kisebb adománycsomagok kiosztásához is alkalmas.
Bármelyik megoldásra gondolva, a tűcsere során különös figyelmet kell fordítani a használt eszközök begyűjtésére, amelyeket a veszélyes hulladékok kezelésére alkalmas tároló edényekbe kell gyűjteni, majd azokat a veszélyes hulladékok szállításával és megsemmisítésével foglalkozó cég részére továbbadni. A tűcsere mindig azzal a kettős céllal működik, hogy egyfelől a droghasználó ember szociális és egészségbeli károsodását megelőzze, vagy csökkentse, másfelől – főleg a fertőzésveszélyes, másként utcákon, parkokban, játszótereken, lépcsőházakban eldobált eszközök begyűjtésével – a társadalom más tagjainak egészségét is védje.

Dokumentáció

Az alacsonyküszöbű szolgáltatások dokumentációja a gyakorlatban két részre osztható. Az első részbe rendelhetjük azokat az elemeket, amelyeket ellenőrző szervezetek2 jogosultak megvizsgálni.
Ilyen a napi ügyfélforgalom rögzítésére szolgáló adatlap. Az ügyfélforgalomban mindenki kódolva, például egy önmaga által választott álnéven szerepel, mondjuk valaki „Napocska”-ként. Megjelenésekor Napocskáról a szolgáltató rögzíti mely helyszínen találkozott vele (a szolgáltatás telephelyén, utcán, egy szórakozóhelyen stb.), milyen típusú szolgáltatást nyújtott a számára (információ adása, egészségügyi ellátás szervezése, jogi információadás stb.), milyen eszközöket vett vagy adott át ekkor (hozott és vitt tű és fecskendő, érszorító, vénaápoló krém, folyadék, szórólap stb.), illetve mennyi időt töltött vele. Amennyiben a Napocskával való találkozásról egyéb feljegyzést is szükségesnek tart, ehhez egy eseménynaplót lehet használni. Végül, egyes esetekben3, egy úgynevezett
„Képalkotó lap”-ot lehet kitölteni, amely droghasználati szokásokra, illetve néhány szociális körülményre vonatkozó kérdést tartalmaz, természetesen ide nem értve a személy azonosítására alkalmas adatokat.
A dokumentáció másik része, amelybe külső szervezetnek nem lehet betekinteni, a szolgáltató saját feljegyzéseit tartalmazza. Erre az alacsonyküszöbű ellátások nem rendelkeznek speciális szabályozással, hanem az általános jogi szabályokat veszik figyelembe. Mivel az alacsonyküszöbű szolgáltatás igénybe vételéhez önmagában nem tartozik hozzá személyes  adatok  megadása,  ha egy szolgáltató a hozzá forduló embertől mégis ilyen adatok birtokába jut, azok



2 A tevékenységet engedélyező helyi önkormányzat, valamint – normatív jellegű állami támogatás felhasználása esetén – a szakmai és pénzügyi ellenőrzést végző Foglalkoztatási és Szoci- ális Hivatal (FSzH), illetve Magyar Államkincstár (MÁK).
3 A korábban ismertetett „Drop in”, illetve „pszicho-szociális intervenció” szolgáltatások
igénybe vétele esetén.

219


rögzítéséhez, tárolásához is kívánatos írásos hozzájárulást kérnie. A rögzített adatokat nem lehet továbbítani más ellátó szervezetek felé, ha erre mégis igény merülne fel, például valamely ellátás szervezésekor, az adatok továbbításához szintén írásbeli hozzájárulást kell kérni.
A szolgáltatásnak része lehet az is, hogy az arra rászoruló ember valamely ügyében a szolgáltató munkatársa képviseletet lásson el. Ehhez a közigazgatási eljárás szabályai szerinti írásbeli meghatalmazást szükséges kérnie.4
A jogosultságok megszerzésével, egy alacsonyküszöbű szolgáltatás hosszabb távon is koordinálni lehet képes egy-egy rászoruló ember akár több tucat egészségügyi, szociális szolgáltatás érintésével járó felépülési folyamatát, amihez a személyes állapot változására vonatkozó adatokat is fel lehet dolgoznia.

Kik végeznek alacsonyküszöbű ellátást?

Magyarországon legelőbb 1994-ben a Drogprevenciós Alapítvány kezdett alacsonyküszöbű szolgáltatói tevékenységbe, amely szervezet ma Budapesten, a
XIII. kerületi Hollán Ernő utcában tart fenn tűcsere-programot.
Az elmúlt másfél évtizedben főleg civil és egyházi szervezetek vállaltak alacsonyküszöbű szolgáltatói feladatokat. Tevékenységük sokáig a szociális szféra perifériáján mozgott, sem jogi, sem szakmai szabályozása nem történt meg, és finanszírozásuk is jórészt külföldi adományoktól, vagy rövidtávú pályázati bevételektől függött.
Az alacsonyküszöbű szolgáltatások fogalmával a 2000. december 5-én, az Országgyűlés valamennyi politikai pártja által támogatott Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására című dokumentumban egy helyen lehetett találkozni. A Nemzeti stratégia oly módon határozta meg e tevékenységi kört, hogy az „absztinenciaorientált programokat és kezelőhelyeket alacsonyküszöbű szolgáltatások egészítik ki. Utóbbiak profilja a megkereső tevékenységre, utcai munkára, motiválásra, konzultációra, és a droghasználat okozta egészségügyi és szociális károk mérséklésére terjed ki” (82-83. oldal). A szöveg később az alábbi indokot fűzte az alacsonyküszöbű ellátások körében is nyújtott „ártalomcsökkentő” (a droghasználatból fakadó egyéni és társadalmi károkat mérsékelni hivatott) eljárások támogatásához: „Egy szerénynek mondható becslés szerint is tízmilliárdokban mérhető a drogfogyasztás társadalmi kára (ebbe beleértetve az ápolási költségeket,a betegszabadság,a táppénz és a rokkantsági nyugdíj összegeit, a termelésveszteséget, az idő előtti elhalálozás miatti termelésveszteséget, a bűnözés közvetlen és közvetett [áldozati oldal] kárait, a bűnüldözés és a büntetés- végrehajtás költségeit). Külföldi költséghatékonyság-számításokból tudjuk, hogy a prevencióra, a terápiára és az ártalomcsökkentésre fordított költségek jelentősen csökkentik a droghasználat társadalmi kárait (a bűnözésből és bűnüldözésből fakadó költségeket, a drogfüggőség súlyosabb állapotainak és szövődményeinek,


4 A képviselet szabályairól A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabá-
lyairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 40. §-a rendelkezik.

220


elsősorban az AIDS- betegség előfordulását és így kezelési költségeit, valamint a szociális kiadásokat), egyes felmérések szerint minimum tízszeres megtérülés mellett” (83. oldal).
A dokumentum azután konkrét fejlesztési feladatokat sorol a  hosszabb távú célok között: „Az egészségügyi és a szociális ellátás elérhetőségének, fogadókészségének és hatékonyságának növekedése, a drogproblémák (droghasználók és családtagjaik) kezelésében – a ’kezelési spektrum’ teljes kiépülése, megfelelő kapacitással” (84. oldal).
A Nemzeti stratégia elfogadása legalább annyiban hatást gyakorolt az alacsonyküszöbű szolgálatok tevékenységére, hogy az ezredforduló óta a mindenkori kormányzat a kábítószer-használattal összefüggő programok pályázati finanszírozását az e dokumentumban megfogalmazott célok szerint végzi, ezért a szolgálatok ártalomcsökkentő munkája is előtérbe került.
Jelentősebb változást hozott, hogy 2005 decemberében az Országgyűlés módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (Szt.), amelynek 2007. január 1-jétől hatályos változatában megjelent az alacsonyküszöbű ellátás fogalma. Ez azt jelentette, hogy a korábban periférikus műfaj a szociális alapszolgáltatások (családsegítés, idősek, fogyatékosok segítése stb.) között kapott helyet, illetve az alacsonyküszöbű szolgáltatást a továbbiakban normatív állami támogatással lehetett végezni. A támogatási rendszerben előbb egyéves időtartamra köthetett szerződést a szolgáltató, majd egy e célra kiírt pályázaton keresztül, sikeres pályázás esetén, három évre, a 2009. január 1-jétől 2011. december 31-éig terjedő időszakra.
A 2008 nyarán megjelent pályázati kiírás alapján, Magyarországon hetvenkét telephelyre jutott volna költségvetési támogatás, szolgálatonként hétmillió forint, a lakosságszám figyelembe vételével, Budapesten huszonhárom, más városokban egy-három esetben. A telephelyeknek azonban csak a felére lehetett szerződést kötni, mivel közelítőleg sem volt elég pályázó. Még a fővárosban is csak a lehetséges kétharmada, tizennégy szolgálat működik normatív jellegű finanszírozással, de akadnak olyan nagyobb városok is, mint Dunaújváros vagy Székesfehérvár, ahol egy se.
Az alacsonyküszöbű munka szociális alapszolgáltatásként való megjelenését követően született meg a fentebb már idézett Szakmai irányelv, amely az ártalomcsökkentő tevékenységek ismertetett körét írta le.5 Egyes ártalomcsökkentő eljárásoknemszerepelnekebbenadokumentumban.Példáulazopiátszármazékokat használó emberek ellátásában alkalmazott helyettesítő gyógyszeres terápiák, mint a legelterjedtebb metadon-kezelés is, hazánkban az egészségügyi ellátáson belül érhető el. Más esetben, mint az injektáló droghasználó emberek részére létesíthető úgynevezett „használói szoba”, másként „belövő szoba” működésére itthon még nem volt intézményesített példa, de a jövőben erre is felmerülhet az igény, leginkább talán az alacsonyküszöbű ellátás területén.
Itt látható táblázatunkban a jelenleg Magyarországon működő, a központi


5 A Szakmai irányelv első változata 2007 júliusában jelent meg a Kapocs füzetek 5. sszzáámmáá--
ban, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet gondozásában.

221


költségvetés normatív jellegű finanszírozását felhasználó szervezeteket és szolgáltatásokat soroljuk fel. Az adatok döntő része a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSzH) 2009 márciusi kérdőíves lekérdezéséből, kisrészben a szolgálatok és fenntartóik honlapjáról származnak.


222



223



224


225


 226

 227

 228

 229

Egy magasküszöbű szolgáltatás

Az alacsonyküszöbű értelemszerű alternatívája a magasküszöbű szolgáltatás, amilyen – kiemelt példánkban – a Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány, valamint a szervezet által fenntartott „A Hely” nevű fővárosi szolgáltató.
A Hely látogatói elsősorban absztinens szenvedélybetegek, akik visszailleszkedésükhöz kapnak támogatást, ugyanakkor a programokon való részvételnek feltétele az absztinencia megtartása. Ellentétben tehát egy alacsonyküszöbű szolgáltatással, amelyet drog használata mellett is igénybe lehet venni, a magasküszöbű ellátást nem, illetve míg előbbi esetében közvetlenül nem cél az absztinens állapot elérése, utóbbinak célja is.
A Hely 17 és 22 óra között tart nyitva, hogy iskola vagy napközbeni munkaidő után  lehessen  felkeresni. Az  egyes  napokon  különféle  csoportok  találkoznak

230

(szenvedélybetegek, elterelésen részt vevők, önsegítő hozzátartozók csoportja), valamint más önsegítő szervezetek, így a Narcotics Anonymous (NA), vagy az Al- Anon tagjai gyűléseznek. A csoportokon való részvétellel összefüggésben olyan emberi alapértékeket és magatartásokat fogalmaz meg A Hely, mint az őszinteség, a nyíltság, a felelősségvállalás, a következetesség, a szívvel-lélekkel vitt feladatok, a pontosság, a (csoport)titok megtartása, egymás személyének tisztelete.
Tájékoztatásuk szerint „Elvárás az absztinencia betartása. Nem tolerálunk semmiféle klasszikus értelemben vett drogot, semmiféle altatót és hangulatjavítót, valamint semmiféle alkoholt. Aki ezt megszegi, általában minimum egy hónapig nem látogathatja a csoportokat, azonban ez alatt az idő alatt is lehetősége van egyéni beszélgetésekre”.
A szervezethez a szenvedélybetegségek minden fajtájával (kábítószerrel, alkohollal, játékkal, munkával, evéssel, kapcsolati problémákkal, társfüggőséggel), vagy épp szorongással, depresszióval kapcsolatban segítségért lehet fordulni, amelyekkel főleg az önismeret fejlesztésével és a személyiség megerősítésével igyekeznek kezelhetővé tenni.
A Hely, a fenti elvek alkalmazása mellett, gyakorlatilag az alacsonyküszöbű szolgáltatásokban is megtalálható konkrét életvezetési, szociális, jogi és más segítségnyújtási formákat kínálja.
Elérhetőségei és tevékenységének leírása a www.magadert.hu című honlapon is megtalálható, címe: Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 19.

Hozzátartozói csoport

A számos csoportfoglalkozás közül, ezen a helyen a hozzátartozói csoportot emelem ki, részint a potenciális látogatók sokasága miatt, részint mert – e könyv sajátos szempontjából – fontosnak ösztönözni a droghasználó szülő társát (férj/ feleség, élettárs stb.) is, hogy adott esetben más hozzátartozókhoz forduljon.
A Hely beszámolója szerint, 2008-ban 218 fő jelent meg kisebb vagy nagyobb rendszerességgel hozzátartozói csoportjuk találkozóin (947 alkalommal), ebből 95 fő volt az új jelentkező. A csoport létszáma esetenként 15 és 30 fő közötti, a nemek aránya: 85-90% nő, 10-15% férfi.
Az alábbiakban a hozzátartozói csoport interneten publikált szövegét idézzük,
a www.magadert.hu oldalról:

„KEDVES HOZZÁTARTOZÓ!

Ez az írás, amit a kezedben tartasz, azért született, hogy némi információt adjon Neked a MAGADÉRT Alapítvány hozzátartozói csoportjának működéséről. Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen azt a sok év alatt összegyűlt tapasztalatot, amit ez a csoport magáénak tudhat, képtelenség átadni egy ilyen
„dolgozat” keretében. Mindössze annyira vállalkozom, hogy a legalapvetőbb dolgokat ismertessem meg Veled, a működés valódi lényegét és hasznosságát a csoportokon való részvétel fogja megmutatni.

231

Először is elnézést a tegezésért, de a csoporton ez a szokás. Ha belegondolsz, a legnagyobb problémánkról, a legbelső magánügyünkről beszélgetünk egymással, ez indokolja a közvetlen hangnemet.
Még egy dolog a fogalmazással kapcsolatban. Többes szám első személyben íródott, de fontos, hogy ez csak addig a pillanatig érvényes, amíg be nem ülsz az első csoportra. Innentől kezdve ugyanis már nincs „mi” és „te”, csak MI vagyunk. Része vagy  a csoportnak, egy oldalon állunk, akkor is,  ha  nem  mindenben egyezik a véleményünk. Közös problémával küzdünk, és ugyanannak a célnak az eléréséért dolgozunk mindannyian.
Mielőtt az Alapítványunkat megtaláltad, gondolom nagyon sok dolgot megpróbáltál annak érdekében, hogy megoldd a családodban lévő drogproblémát, és a kívánt eredmény mégis elmaradt. Változást szeretnél, minél gyorsabbat, és persze pozitív irányban. Egy családban egyetlen ember változása automatikusan magával hozza a többi családtag változását és a kapcsolatrendszerek változását is. Az általad kívánt folyamatnak tőled kell kiindulnia, a Te gondolataid és érzéseid változása fogja beindítani a motort. ATe felelősséggel meghozott és következetesen véghezvitt döntéseid segíthetnek a probléma megoldásában. Életed egyéb területein megvannak a tanult mintáid, megoldásaid egy-egy helyzetre, hiányzik azonban a tapasztalatod a droggal, a drogfüggőkkel kapcsolatban. Ebben kaphatsz segítséget a hozzátartozói csoportban.

AMIT VÁRHATSZ A HOZZÁTARTOZÓI CSOPORTTÓL

Teljes diszkréciót. Ami a csoporton elhangzik, az sem névvel, sem név nélkül nem kerül ki onnan semmilyen formában. Nem készítünk riportokat, nem írunk zaftos könyveket a történetekből, és nem engedjük be a médiát a csoportra. Szabályaink szerint, ha külső, nem közvetlenül érintett ember szeretne részt venni, az elején bemutatkozik, elmondja, hogy honnan és milyen céllal jött közénk, majd megkérdezi, van-e valakinek kifogása az ottléte ellen. Ha csak egyetlen csoporttag jelzi, hogy kifogása van, a külső szemlélő (például szociális munkás tanuló, más hasonló szervezet dolgozója stb.) nem vesz részt a csoporton. Természetesen Téged is megkérünk, hogy tartsd be ezt a szabályt. Jönnek hozzánk olyan emberek, akik riportot, szakdolgozatot, tanulmányt írnak ebben a témában, és a segítségünket kérik. Ők személyesen keresik meg a lehetséges alanyokat, és mindenki maga dönti el, hogy a nyilvánosságnak ezt a formáját, vállalja-e, és ha igen, milyen szintig. Ez azonban nem a csoportokon történik, ott tilos adatot vagy információt gyűjteni.

Őszinteséget. Nincs okunk rá, hogy téves információkkal, vagy a valóságtól elrugaszkodott történetekkel traktáljunk Téged. Mindenki azt mondja, amit gondol, és azt meséli el, amit valóban átélt. Persze nem kötelező mindent „kitálalni”, Te döntöd el, az életed mely részéről akarsz beszélni és melyikről nem. Ha egy kérdés olyan területre irányul, amit nem szeretnél a csoport elé tárni, nyugodtan mondd, hogy erről nem akarsz beszélni, senki nem fog megsértődni miatta. Viszont amit

232

kimondunk, azt úgy is gondoljuk, nem szépítünk, és nem ködösítünk. Tudnod kell, hogy ez néha fáj. Olyan, mintha bántani akarnának akkor, amikor úgyis sebezhető vagy. Hidd el hogy ez nem így van. Senkinek nem érdeke bántani Téged, legfeljebb az történt, hogy olyan területre tévedt, ahol Neked érzékeny pontod van. Ez pedig nem véletlen. A fájó kérdéseken érdemes tovább gondolkodnod, akár a többiekkel együtt, akár magadban.

Felszabadulást. Olyan problémával küzdesz, ami egész életedet, és gondolatvilágodat megüli. A nap minden percében ott van, bármit csinálsz éppen. Társadalmi és családi helyzetedtől függően vagy vannak olyan emberek körülötted, akikkel beszélhetsz róla, vagy (és általában ez a helyzet) nincsenek. Ha szerencsés vagy, és vannak barátaid, akiknek elmondhatod ezt a problémát, akkor sem valószínű, hogy megértenek, és hathatós segítséget tudnak adni, hiszen nem élték meg azokat a helyzeteket, amiket Te átélsz, nem érezték, amit Te érzel. Ezért aztán magadra maradsz, egyedül vagy egy zavaros helyzetben a saját gondolataiddal és érzéseiddel. Pedig néha már az is sokat segít, ha az ember kimondhatja a gondolatait olyan társaságban, ahol megértik. A kimondott gondolatokat könnyebb rendszerezni, könnyebb továbbgondolni és helyes következtetéseket levonni belőlük. Ráadásul megszabadulsz a bezártságérzettől, a megértés hiányától is.

Megszabadulást a tehetetlenség érzetétől. A mi helyzetünkben az ember gyakran azt érzi, hogy teljesen tehetetlen. Bármit csinálsz, akármivel próbálkozol, a helyzet nem javul, sőt folyamatosan romlik. Úgy érzed, már mindent megpróbáltál, minden eszközt bevetettél, mégsem sikerül, amit szeretnél. Néha azt gondolod, nincs is kiút. A csoporton személyesen találkozhatsz olyan emberekkel, akik a hosszú évekig tartó legmélyebb függőségből is képesek voltak kijönni. Találkozhatsz olyan emberekkel, akik túlélték a hozzátartozójuk drogfüggését, tevékenyen részt tudtak venni a leállási folyamat elindulásában. Megtudhatod tőlük, hogy mit tettek vagy mit nem tettek, milyen utat jártak be, ez segít Neked a saját utad kidolgozásában és a tehetetlenség érzésének megszűnésében.

Információt a másik oldalról. Csoportunkat rendszeresen látogatják olyan fiatalok, akik hosszabb-rövidebb ideje tisztán élnek. Tőlük megkérdezheted azokat a dolgokat, amiket a saját hozzátartozódtól pillanatnyilag hiába is kérdeznél, mert vagy nem válaszol, vagy nem az igazat mondja. Ezek a fiatalok emlékeznek azokra a helyzetekre, amiket ők éltek meg a saját családjukban drogozásuk idején. Mivel a drogkarrier minden esetben hasonló, úgy a függők, mint a hozzátartozók hasonló utat járnak be. A történet ugyanaz, csak a díszlet változik. Nagyon sokat segít a Te jelenlegi helyzeted felmérésében és az aktuális döntéseid meghozatalában az, ha ismered a „másik oldal” céljait és gondolatait. Persze Te azt gondolod, hogy saját magad ismered legjobban a hozzátartozódat, Te tudod legjobban, mit érez vagy gondol, hisz olyan közel álltok egymáshoz. Hidd el, hogy ez tévedés. A rendszeres droghasználat olyan mértékben forgatja ki az embereket a saját személyiségükből,

233

hogy az a fiú vagy lány, akivel Te otthon beszélgetsz, köszönőviszonyban sincs az általad jól ismert szeretett személlyel.

A droggal való küzdelmed idejének lerövidülését. Említettem már, hogy a drogkarrier, és ezzel együtt a hozzátartozók által bejárt út lényegében azonos. Mint a tájfutásnál, minden állomáson be kell jelentkezni. Nem mindegy viszont, hogy a különböző állomások között mennyi idő telik el. Sajnos ismerünk olyan eseteket, amikor a küzdelem hosszú évekig is eltart, rengeteg mellékúttal és holtvágánnyal tarkítva. Mások tapasztalatainak segítségével elkerülheted ezeket a mellékutakat, ezzel rövidítve életednek ezt a nehéz szakaszát. Nagyon fontos dolog ez mind a Te, mind a hozzátartozód szempontjából.
Saját lelki és testi egészséged védelmét. Lehet, hogy most azt gondolod, ez nem
számít, az a lényeg, hogy a gyerek lejöjjön a drogról. Hidd el, hogy nem így van.

A hozzátartozó, főleg a szülő nagyon rövid idő alatt képes teljesen feloldódni ebben a problémában. Feláldozza magát, feladja a saját személyiségét, úgy érzi, az életét is odaadná, csak hogy a gyereke meggyógyuljon. A drog miatt mindkét oldalon voltak és lesznek még áldozatok. Nem csak a túladagolástól kehet elpusztulni, hanem a lelki problémák miatt kialakuló betegségekben is. Nincs statisztika arra, hogy hány hozzátartozó ment tönkre fizikailag, lelkileg vagy egzisztenciálisan ebben a helyzetben, de sok esetet ismerünk. Ráadásul az áldozat teljesen felesleges, a szülő tönkremenetelétől még egyetlen drogfüggő sem gyógyult meg. Sőt, a hatás éppen ellenkező. Lehet, hogy a Te szenvedésed némi lelkifurdalást ébreszt benne, de ezt újra csak a droggal fogja gyógyítani, mert nem ismer más megoldást a problémáira. Másrészről, ha Te a küzdelem elején kikészülsz, ki fogja segíteni a hozzátartozódat akkor, amikor majd tényleg segítséget kér, valóban le akar állni? Ezért vigyázz magadra, hisz az önpusztítás nagyon rossz példa egy drogfüggőnek, aki szintén magát gyilkolja, csak más módszerekkel.

Alapvető fogalmak tisztázását. Vannak olyan fogalmak, amiket mindannyian használunk, de soha nem gondolunk bele, mit is jelentenek nekünk valójában. Pedig alapvető dolgok, és többek között ezeknek a fogalmaknak a téves értelmezése vezetett minket oda, ahol most vagyunk. Ilyen például a szeretet, a gondoskodás, a felelősségvállalás, őszinteség, elengedés, felnőtté válás, stb. Ha többen, több szempontból gondoljuk át ezeket a fogalmakat, ez segíthet, hogy mindenki értékelje vagy átértékelje őket a saját életében. Ha tisztázzuk magunkban, mit is jelentenek nekünk ezek a szavak, könnyebben fogjuk helyesen értelmezni a családunkban lévő helyzeteket és kapcsolatrendszereket, ebből kifolyólag jobb döntéséket fogunk hozni. Persze mindenkinek saját magának kell kialakítania a saját „szótárát”, de érdemes meghallgatni mások véleményét, akkor is, ha magunkra nézve nem tartjuk teljes egészében érvényesnek. Minél több szempontból közelítünk meg egy problémát, annál nagyobb az esély a számunkra leginkább elfogadható megoldásra.
Segítséget  az  eddig  elkövetett  hibáink  felismeréséhez.  Segítség  és  nem

234

kinyilatkoztatás. Mindannyian követtünk és követünk el hibákat, és ezek a hibák befolyásolják az életünket. A családban, a gyereknevelésben elkövetett hibák közrejátszottak a mostani helyzet kialakulásában. Csak a felismert hibákat tudjuk kijavítani vagy megszüntetni. Persze ezt a feladatot szintén mindenkinek magának kell elvégeznie, de itt is sokat segíthet, ha hasonló helyzetben lévő emberek elmondják a saját felismeréseiket. Olyan dolgokra jöhetsz rá, amikre egyedül, a saját gondolataiddal viaskodva vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt. Ezen kívül példákat kaphatsz arra is, hogy a felismert hibák okozta bűntudattal ki milyen módon tudott megbirkózni. A bűntudat ugyanis rendkívül sebezhetővé és kiszolgáltatottá tesz. A bűntudattól való félelem viszont megakadályoz a hibák felismerésében és kijavításában.

Segítséget a saját határaid és lehetőségeid felismeréséhez. Életünk során rengeteg döntést hozunk, a legkisebbtől a legnagyobbig nap, mint nap. Az ember döntési szabadsága ott végződik, ahol a másik emberé kezdődik. Ha ezen a határon túl döntesz, kudarcra vagy ítélve. Szülő és gyerek kapcsolatában még „normális” esetben is nehéz ezt a határt megtalálni és tiszteletben tartani, mert a felnőtté válás folyamatában változik. Ha ezt a kapcsolatot drogprobléma, is terheli, a határ tiszteletben tartása még nehezebb. Könnyebb dolgod lesz, ha meghallgatod mások véleményét. Persze senki nem fog dönteni helyetted, de segítséget kaphatsz ahhoz, hogy csak a saját döntéseidet hozd meg, azokat viszont meg tudd hozni, és képes legyél ragaszkodni hozzájuk. A drogfüggőkkel való kapcsolattartás egyik legnehezebb része a következetesség és a másik döntéseinek tiszteletben tartása anélkül, hogy a saját döntéseinket hagynánk semmibe venni.

Elfogadást. Nagyon különböző emberek vagyunk, különböző életkörülményekkel, ideológiával, tapasztalatokkal. Egy közös pontunk biztos van, a drogfüggő hozzátartozó. Mi elfogadunk Téged olyannak, amilyen most vagy, kérünk, hogy Te is fogadd el a többieket pillanatnyi állapotukban. Nem akarjuk átmosni az agyadat, nem akarunk utasításokat adni, hogy mit csinálj, vagy mit ne csinálj. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértünk Veled, és Neked sem kell mindenben egyetérteni a többiekkel. A véleménykülönbségeket megbeszéljük, és ezekkel a beszélgetésekkel mindenki gyarapszik, mindenki leszűri magának a személyiségének leginkább megfelelő tapasztalatot. A pillanatnyi állapot elfogadása nem zárja ki a változás lehetőségét, sőt elősegíti azt. Ha ugyanis nem változol, a körülményeid és a problémáid sem fognak változni. A változás irányát, ütemét, fontossági sorrendjét Te határozod meg, mindig azt és annyit változtass, amennyire képes vagy az adott pillanatban. Nincsenek elvárásaink Veled szemben, csak a véleményünket mondjuk el a dolgokról, amiket megosztasz velünk.

Telefonos kapcsolatot a hét minden napján. Néhány csoporttag, aki ezt felvállalja, megadja Neked a telefonszámát, amennyiben igényled. Ez azt jelenti, hogy a hét bármely napján, ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, és nem halasztható a következő csoportig, telefonon felhívhatod azt, aki szerinted a leginkább képes

235


segíteni az adott helyzetben. Ezekre a beszélgetésekre természetesen szintén
érvényesek a csoport szabályai.

MIT NE VÁRJ A HELY HOZZÁTARTOZÓI CSOPORTJÁTÓL?

Biztos és gyors receptet a szenvedélybeteg hozzátartozód megmentésére. Ha birtokában lennénk ennek a módszernek, szívesen megosztanánk Veled, sőt könyvet írnánk, előadásokat tartanánk róla. Sajnos ilyen módszer nincs. Nincs készen kapott megoldás, csak irányvonalak és tapasztalatok vannak. Ezek alapján viszont sokkal könnyebb a saját megoldásodat megtalálni, mint  ezek  nélkül. Tudnod kell azt is, hogy a drogról való leszokás mindenkinek csak a saját döntése lehet. Te nem dönthetsz a hozzátartozód helyett, viszont azzal, amit teszel, vagy nem teszel, befolyásolod őt abban, hogy mikor hozza meg a saját döntését. Ebben segíthet Neked a csoport.

Javaslatok arra, hogy hova vidd a hozzátartozódat. Alapítványunknál természetesen megvannak a Magyarországon fellelhető intézmények elérhetőségei, ha szükséged van rá, szívesen rendelkezésedre bocsájtjuk, de ez a téma nem tartozik a hozzátartozói csoport hatáskörébe. Nem véleményezünk szakembereket és intézményeket, viszont elmondjuk a személyes tapasztalatainkat, ha érdekel. Ennek az az oka, hogy ha az egyik embernél beválik egy módszer, nem biztos, hogy a másiknál is, vagy fordítva. Mindenki maga dönt, hogy melyik intézmény a megfelelő számára. Ha saját magadnak keresel segítséget, Te döntesz, de ez igaz a függő hozzátartozódra is. Vigyázni kell azonban, mert ebben a döntésben fokozottan benne van a játszmázás lehetősége, praktikus meghallgatni mások véleményét.

Szakmai ismeretek a különböző drogokról, felismerésükről stb. Természetesen, ha az ember olyan behatóan foglalkozik egy problémával, mint a hozzátartozó az érintett családtag függőségével, elkerülhetetlen és szükséges is bizonyos mértékű tárgyi tudás megszerzése. Ez biztonságérzetet ad, főleg az első időkben. Az ismeretek megszerezhetők könyvekből, internetről, előadásokon, Alapítványunk segít megtalálni ezeket a forrásokat, ha igényied. Az ismeretterjesztés mégsem a hozzátartozói csoport feladata, ez egy külön témakör. Ha konkrét kérdésed van, tedd fel, elmondjuk a véleményünket, de tudnod kell, hogy nem vagyunk szakemberek. Természetesen azt is Te döntöd el, hogy mennyi szakmai ismeretet szeretnél megtanulni. Ne gondold, hogy attól, hogy hozzátartozód drogfüggő, kötelező neked addiktológussá válnod.

Értékelés a rendőrség működéséről, a nemzeti drogstratégiáról, a droggal kapcsolatos politikai és ideológiai kérdésekről. Ezek mind nagyon fontos kérdések, és mindenkinek van róluk személyes véleménye. A hozzátartozói csoporton azonban csak olyan témákkal foglalkozunk, amik közvetlenül érintenek bennünket és saját döntéseinkkel befolyásolni tudjuk a dolgok kimenetelét. Az idő

236

kevés, a probléma sok, ezért nem praktikus általános kérdésekre vagy általunk
befolyásolhatatlan területekre tévednünk.
Természetesen egy  droghasználóval való  együttélés során szinte elkerülhetetlen, hogy jogi, büntetőügyi kérdések merüljenek fel. Ha ezek közvetlenül érintenek, akkor szintén kaphatsz segítséget a csoport tapasztalataiból, de az általános eszmefuttatásokra és vitákra nem ez a megfelelő fórum.
Sajnálat, sajnálkozás a Te nehéz helyzeteden. Mindannyian tudjuk, hogy milyen helyzetben vagy. Nem vagyunk érzéketlenek, ha azok lennénk, nem töltenénk az időnket a csoportban. Ennek ellenére nem sajnálunk, mert ha ezt tennénk, magunkat is sajnálnunk kéne. A sajnálatunktól Neked nem lesz jobb, az önsajnálatunktól nekünk rosszabb lesz. A sajnálat nem visz előre. Ami előre visz, az a helyzet felismerése, értékelése, a helyes döntések meghozatala és végrehajtása, saját érzelmeink és cselekedeteink megértése. Ehhez pedig tiszta fejre van szükség. Felmentés a hibáid alól, keresztre feszítés a hibáid miatt. Egyik dologhoz sincs jogunk, és kedvünk sincs hozzá. A hibákat fel kell tárni, ki kell javítani, ha lehet, és többé nem kell elkövetni őket. A megbocsátást Neked kell megadnod saját magadnak, más nem teheti meg helyetted, a keresztre feszítésnek pedig nincs értelme még akkor sem, ha önkezűleg végzed. Nem az a fontos, hogy mennyi hibát követtél el, hanem az, hogy levontad-e belőlük a megfelelő tapasztalatokat, és képes vagy-e a továbbiakban nem elkövetni őket?”

Irodalom
1. Dr. Szemelyácz János - Bódy Éva - Csákiné Király Lívia - Fehér Otília - Kály- Kullai Károly - Kun Gábor - Lencse Menyhért - Márton Andrea - Máté Zsolt: Szakmai ajánlás a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatásokhoz (FSZH, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Addiktológiai Szakértői Munkacsoport, Budapest, 2008.)
2. www.afsz.hu
3. www.magadert.hu

237

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése